Csontpótlás és arcüregemelés
Fogvesztés, sérülés vagy hosszabb ideje fennálló foghiány következtében az állcsont leépülhet, így nem marad elegendő csontállomány az implantátum stabil rögzítéséhez. Ilyen esetekben csontpótlásra van szükség az implantáció előtt.
Mikor van szükség csontpótlásra?
Ha a csontállomány vastagsága vagy magassága nem megfelelő, az implantátum nem lenne kellően stabil. A csontpótló beavatkozások célja a megfelelő mennyiségű és minőségű csont kialakítása, amelybe biztonságosan behelyezhető az implantátum.
A csontpótlás típusai
-
Sinus lift (arcüregemelés): A felső állcsont magasságának növelésére szolgál, ha a hátsó fogak (kisőrlők, nagyőrlők) helyén kevés a csont. A beavatkozás során az arcüreg nyálkahártyáját megemeljük, és alá csontpótló anyagot vagy saját csontot helyezünk.
-
Laterális csontpótlás: Az állcsontgerinc szélességének növelésére irányul, csontpótló anyaggal vagy saját csonttal. Az így képződött új csontot membránnal fedjük, és kb. 4–6 hónap gyógyulási idő után alkalmas implantációra.
-
Saját csontblokk beültetés: Nagyobb csonthiány esetén saját csontot ültetünk át más testtájról, például az állcsúcsból, a bölcsességfog mögötti területről vagy – nagy csontigény esetén – a csípőlapátból. A csontblokkot titáncsavarokkal rögzítjük, a csavarokat az implantáció során eltávolítjuk.
Arcüregemelés (sinus lift)
Ez a beavatkozás akkor javasolt, ha a felső őrlőfogak régiójában nem áll rendelkezésre elegendő csont az implantátumhoz. A csontpótlást elvégezhetjük a külső arcüregi falon képzett csontablakon keresztül, vagy minimálisan invazív módszerrel, az implantátum furatán keresztül. A beültetett anyag 4–6 hónap alatt épül be, majd ezt követően kerül sor az implantátumok behelyezésére.
Bizonyos esetekben – ha a meglévő csontállomány elegendő az elsődleges rögzítéshez – a csontpótlás és az implantáció egyidőben is elvégezhető.